Linux lemezkezelése 7. rész – Ubuntu installálása RAID 1 tömbre LVM-mel

A következőkben egy Ubuntu szervert 2 lemezből álló RAID 1 tömbre installálását fogjuk lépésről lépésre nézzük végig. A RAID és az LVM kialakításához a telepítő varázslóját fogjuk használni.


Ubuntu szerver installálás, alapadatok beállítása

1. Csatlakoztassuk a gépet a hálózathoz
2. Indítsuk újra a gépet úgy, hogy az Ubuntu 22.04 USB-re boot-oljon
3. Válasszuk a “Try or Install Ubuntu Server” menüpontot
4. Válasszuk az Engilsh nyelvet
5. Válasszuk ki a megfelelő billentyűzetet (detektáljuk, ha szükség van rá)
6. Válasszuk az Ubuntu Server opciót
7. Győződjünk meg róla, hogy megfelelő IP címet kapott a gép DHCP-vel
8. Hagyjuk üresen a Proxy address címét
9. Hagyjuk alapértelmezetten a rendszer tükrének URL-jét
10. Nincsen szükségünk a telepítő frissítésére, így válasszuk a Continue without updating-et


BOOT eszközök kijelölése

11. Válasszuk a Custom storage layout opciót.

12. Töröljük valamennyi háttértárolón a partíciókat, míg csak üres hely lesz rajtuk.

13. Válasszuk az AVAILABLE DEVICES sor alatt az első local disk-et.

14. Válasszuk a Use As Boot Device opciót.

15. Válasszuk a második local disk-et, majd az Add As Another Boot Device opciót.

16. Válasszuk az első local disk alatt a free space sort, majd az Add GPT Partition menüpontot.

17. Készítsünk a lemezen egy formattálatlan partíciót (Leave unformatted).

18. Hajtsuk végre az előző két lépést a második lemezen is.


RAID 0 tömb létrehozása

19. Válasszuk a Create software RAID (md) opciót.

20. A megjelenő ablakban hagyjuk az alapértelmezett md0 nevet és 1 (mirrored) RAID szintet, és jelöljük ki mindkét lemezen a partíciókat, majd, és készítsük el a tömböt (Create)


BOOT kötet létrehozása

21. Válasszuk ki az újonnan létrehozott md0 lemez alatt a Free Space sort, majd az Add GPT Partition-t.

22. Hozzunk létre a szabad területen egy 2GB-os ext4 formátumú kötetet, és csatoljuk be a /boot könyvtárba.


LVM létrehozása

23. Válasszuk ki ismét az md0 lemez alatt a Free Space sort, majd az Add GPT Partition-t.

24. Hozzunk létre egy formattálatlan partíciót méret megadása nélkül.

25. Válasszuk ki a Create volume group (LVM) opciót.

26. Hagyjuk változatlanul a vg0 kötetcsoport nevet, jelöljük ki a partíciót, majd készítsük el a kötetcsoportot.

27. Válasszuk ki a vg0 kötetcsoport alatti Free Space sort, majd itt a Create Logical Volume menüpontot.

28. Minden paraméter megváltoztatása nélkül válasszuk a Create opciót.

29. Készen is van a RAID 0 tömbön létrehozott LVM beállítása, válasszuk a Done opciót.

A

30. RAID és az LVM tényleges létrehozásához válasszuk a Continue opciót.


Ubuntu szerver installálásának befejezése

A szokásos módon fejezzük be az Ubuntu szerver installálását:

31. Adjuk meg a felhasználói nevet, a jelszót és a szerver nevét
32. Nincs szükségünk az Ubuntu Pro-ra, így válasszuk a Continue-t
33. Jelöljük be, hogy szükség van az OpenSSH szerverre
34. Lépjünk tovább a csomagok kiválasztása nélkül (amire szükségünk van, azt majd utólag telepítjük)
35. Várjuk meg az Ubuntu szerver felinstallálását, majd indítsuk újra a gépet


root felhasználó jelszavának beállítása

36. Jelentkezzünk be az installálás közben létrehozott normál felhasználó nevével és jelszavával
37. Adjuk ki a sudo passwd root parancsot
38. Adjuk meg a normál felhasználó jelszavát
39. Adjuk meg a root felhasználó jelszavát
40. Írjuk be a root felhasználó jelszavát még egyszer
41. Jelentkezzünk ki
42. Jelentkezzünk be a root felhasználóval

Készen is vagyunk. Érdekességképpen jelenítsük meg, hogy milyen partíciók, kötetek, RAID eszközök jöttek létre az sda és sdb eszközökön. Ehhez adjuk ki az lsblk parancsot:

root@ubuntu:~# lsblk /dev/sd[a-b]
NAME              MAJ:MIN RM SIZE RO TYPE  MOUNTPOINTS
sda                 8:0    0  25G  0 disk
├─sda1              8:1    0   1M  0 part
└─sda2              8:2    0  25G  0 part
  └─md0             9:0    0  25G  0 raid1
    ├─md0p1       259:0    0   2G  0 part  /boot
    └─md0p2       259:1    0  23G  0 part
      └─vg0-lv--0 253:0    0  23G  0 lvm   /
sdb                 8:16   0  25G  0 disk
├─sdb1              8:17   0   1M  0 part
└─sdb2              8:18   0  25G  0 part
  └─md0             9:0    0  25G  0 raid1
    ├─md0p1       259:0    0   2G  0 part  /boot
    └─md0p2       259:1    0  23G  0 part
      └─vg0-lv--0 253:0    0  23G  0 lvm   /

Jól látható, hogy az sda és sdb eszközökön létrehozott sda2 és sdb2 partíciókból lett létrehozva az md0 RAID eszköz, amelyen 2 partíciót hoztunk létre. Az md0p1-en a /boot kötet található (ez nem része az LVM-nek!), és az md0p2, amelyen az LVM lett létrehozva, és ez tartalmazza a / (gyökér) kötetet.

Érdekességképpen meg lehet említeni az sda1 és sdb1 1MB-os partíciók szerepét. A lemezeken GPT partíciók vannak kialakítva, és ezek az 1MB-os partíciók az úgynevezett “protective MBR“, vagyis a védő MBR.  Ez nem egy igazi partíció, szerepe az, hogy az olyan programok és operációs rendszerek, amelyek csak a hagyományos MBR-t ismerik, véletlenül se írják felül a lemez első szektorát, amely a GPT fejlécet tartalmazza.

Nézzük meg, hogy milyen RAID működik a rendszeren. Természetesen az elvárt RAID 1.

root@ubuntu:~# cat /proc/mdstat
Personalities : [raid1] [linear] [multipath] [raid0] [raid6] [raid5] [raid4] [raid10]
md0 : active raid1 sda2[0] sdb2[1]
      26193920 blocks super 1.2 [2/2] [UU]

A cikkben szereplő példákban közvetlenül root felhasználóként bejelentkezve adjuk ki a parancsokat azért, hogy az állandó sudo használata ne vonja el a figyelmet magáról a parancsok használatáról. Felhívjuk a figyelmet viszont arra, hogy éles rendszerekben biztonsági szempontokból a sudo használata erősen ajánlott!

This will close in 20 seconds